1. rész

Első rész
Sarah szemszöge

Idegesen járkáltam fel-alá a lakásban, miközben magamban szitkozódtam, hogy el fogok késni. Az első munkanapom, az első munkahelyemen… Nem késhetek el már most, azt olvastam nagyon fontos az első benyomás. Beszaladtam a konyhába és sietősen megettem a reggeli müzlimet, miközben folyamatosan az órát néztem.  A nagy sietségben majdnem elestem a lépcsőn mikor a szobámba igyekeztem. Kivettem a szekrényből az első ruhadarabot, ami a kezembe került és az ágyamra dobtam. Egy egyszerű fekete ruha volt, ami egész jól állt rajtam. Miközben a hajammal próbáltam kezdeni valamit, hallottam, hogy valaki belép az ajtón.
- Nem hiszem el, hogy már korán reggel mész valahova… - ásítozott legjobb barátnőm és egyben lakótársam is, Brooke.
- Ma van az első munkanapom. Már így is késésben vagyok. – mosolyogtam rá. Ledobta magát az ágyamra és figyelte, ahogy készülődöm.
- Elfogadhatóan nézek ki? – fordultam felé.
- Szép vagy, mint mindig. Ne aggódj, el fognak ájulni tőled! – mondta miközben álmosan megdörzsölte a szemeit. Odamentem hozzá, nyomtam egy puszit az arcára, aztán lesiettem a lépcsőn. Felvettem az asztalról a kulcsokat és a táskámat, majd bepattantam a kocsimba és a szerkesztőség felé vettem az irányt. Egy tini magazinnál dolgozom fotósként. Régi nagy álmom volt, hogy felnőttként is a fotózással foglalkozhassak.

Megpróbáltam észrevétlenül beosonni, de a tervem sajnos kudarcot vallott. A főnököm, Kate már az ajtóban állt és valószínűleg csak rám várt. Megpróbáltam kikerülni, hátha megúszom a reggeli fejmosást, de nem hagyta szó nélkül.
- Mondd csak Sarah, szerinted hány óra? – kérdezte nyugodtan.
- 10 perccel múlt fél 8… - motyogtam.
- És akkor? Nem fél 8-kor kezdődik a munkaidőd? Na, tűnés! A nagy teremben megbeszélés van.
Bólintottam majd felsiettem az emeletre. Mikor beestem az ajtón minden szem rám szegeződött és kíváncsian méregettek.
- Elnézést… - morogtam az orrom alatt és leültem a legközelebbi székre egy fiatal srác mellé. Kedvesen rám mosolygott aztán visszafordult a terem közepén álló nő felé.
- Rendben. Remélhetőleg most már mindenki itt van. Nos, szerintem mindenki ismeri az új tini sztárt, Alex Davis-t – néhányan bólintottak én pedig értetlenül néztem körbe. – Azt szeretném, ha a következő szám címlapján ő lenne, és szeretnék róla egy 2 oldalas cikket is. Ian, Sarah számíthatok rátok? – nézett rám és a mellettem ülő srácra.
- Persze – feleltük egyszerre.
- Rendben. Akkor mára végeztünk, mindenki mehet a dolgára.
Már épp kiléptem volna az ajtón mikor valaki utánam kiáltott.
- Hé, Sarah! Várj egy kicsit. – kiáltott Ian. – Még nem volt alkalmam bemutatkozni. Ian Harris vagyok. – mosolygott rám és a kezét nyújtotta.
- Sarah Adams –mondtam majd bizonytalanul megráztam a kezét.
- Új vagy itt? Még nem láttalak a szerkesztőségnél.
- Igen. Ma volt az első munkanapom – magyaráztam.
- Értem. Nos, mivel a következő cikket úgyis együtt kell csinálnunk, megadom a számom. Hívj fel, ha ráérsz és megbeszéljük a részleteket. – mondta mosolyogva majd átnyújtott egy kis cetlit.
- Persze, mindenképp. – vettem el majd intettem egyet felé és az autómhoz indultam.

- Na, mesélj! Milyen volt? –kérdezte izgatottan Brooke. Ledobtam a kabátomat az egyik székre és leültem mellé a kanapéra.
- Eltelt. Meg is van az első munkám. Valami Alex Davisről kell egy 2 oldalas interjút készítenünk. Tudsz róla valamit? – Brooke pár pillanatig csak némán meredt rám és egyszerűen nem tudta mit reagáljon.
- Te… Te nem ismered Alex Davist? – komolyan úgy nézett rám mintha azt mondta volna, hogy meggyilkoltam valakit.
- Nem. Miért, kéne? Tudod jól, hogy nem szeretem a nagyképű tini sztárokat.
- Ez a pasi egy isten! Úristen, komolyan őt kell fotóznod? Csinálj majd nekem valami szexi képet róla! – visítozott és teljesen magánkívül volt az örömtől. Értetlenül néztem rá, majd nevetve megráztam a fejem és inkább felmentem a szobámba. Kivettem a táskámból Ian telefonszámát és feltűztem az asztalom feletti táblára. Majd holnap felhívom… Már késő van. Átöltöztem egy kényelmesebb ruhába és lementem Brookehoz. Egész este beszélgettünk és videóklippeket néztünk Alexről. Nem értem miért vannak úgy oda tőle. Csak egy tipikus sztár, semmi több.